szeretek főzni

2010. december 28. kedd

Garnélás-szardíniás tészta

Kategória: tészták — Címke:, , — hzias @ 22:25

12.28. vacsi 006

Mai vacsoránk  ”ihletője” középső Fiam fehérboros-tejszínes fekete kagylója volt, amit kb. 2 éve főzött nekünk Angliában, amikor látogatóban voltunk kisunokánk születésekor. Ő akkor spagettivel tálalta, és olyan finom volt, hogy alig tudtam vele betelni. Férjem nem szereti a tengeri herkentyűket, ezért akkor sem evett belőle.

Az én garnélás mártásom hozzávalói:

12.28. vacsi 010

  • 1 doboz (25 dkg) mirelit garnéla
  • 1 doboz szardínia konzerv (bőr és szálkák nélküli fajta)
  • 1 csapott evőkanál rétes liszt
  • 1 kis kávéscsésze fehér bor
  • 1 kis kávéscsésze tejszín (30 %-os)
  • 4-5 kis kávéscsésze víz
  • 1 fehér műanyag kanál ételízesítő
  • 2-3 púpos kávéskanál fokhagyma granulátum
  • kb. 1/2 kávéskanál csilipor (el is maradhat)
  • kevés őrölt bors
  • 1 cs. (50 dkg tészta, most 4 tojásos csavart cső)
  • 1 liter forró víz
  • kevés olaj
  • 1 fehér műa. kanál só

A garnélafarkakat szűrőben forró víz alá tartva gyorsan felolvasztottam. Hosszában mindegyiket kettévágtam, a fekete (cérnaszerű) csíkot kiszedtem belőle, aztán keresztben is ketté vágtam, mert elég kevés van a 25 dekás csomagban, így próbáltam megszaporítani egy kicsit, hogy több falatra jusson rák. Felbontottam az olajos szardíniát, az olaját egy teflonserpenyőbe öntöttem, hozzáadtam egy kanál lisztet, és habzásig hevítettem. Néhány pillanat múlva hozzáadtam a rákdarabokat, a szardíniát, jól elkevertem, felöntöttem fehérborral, tejszínnel, és 4-5 kávéscsésze vízzel. Beleraktam az ételízesítőt, fokhagyma granulátumot, csiliport, őrölt borsot, és néhány percig forraltam. A tészta vizét még a legelején forrni tettem, raktam bele 1 kanál sót, pici olajat, majd a tésztát, és újraforrástól 8 percig főztem. Mire a tészta megfőtt,  a garnélás mártás is elkészült. Ehhez a tésztához nem kínáltam reszelt sajtot.

12.28. vacsi 004

Férjem azóta sem szerette meg a tengeri herkentyűket, ezért Ő a tésztára mákot és cukrot rakott, cseppet sem zavarta, hogy nem hagyományos (széles metélt)  tésztát főztem.

12.28. vacsi 008

2010. december 18. szombat

Hal alaplé pontyból

Kategória: levesek — Címke: — hzias @ 22:40

Az éjjel olyan későn kerültem a géphez, és olyan fáradt voltam, hogy elfelejtettem leírni a hal alaplé receptjét.

Hozzávalók:

  • 2 ponty gerinccsontja, és “úszói”
  • 2 fej hagyma
  • 1 csípős zöldpaprika
  • 1 érett paradicsom
  • 1,5 fehér műanyag kanál só
  • őrölt kömény
  • kevés csilipor (elhagyható)
  • 2 fehér műanyag kanál fűszerpaprika
  • kb. 1,6 liter forró víz

A felsorolt hozzávalókat zepter fazékba tettem, gyorsfőző fedővel lezártam, maximumon (9) felforraltam, majd a szokásos jelzések (gyorsfőző pálca kiugrása és termosztát mutatójának zöld mező feléig érése) után  takarékon (3 vagy 2) 20 percig főztem. Utána hagytam, hogy a gyorsfőző “pöcök” magától visszaessen (ha gyorsan kell kiengedni a gőzt, a szokásos módon tehetjük, az edény hideg vízbe állításával, és a piros pöcök nyomogatásával). Ha nem zepterben főzzük, akkor hagyjuk forrás után kis lángon “pöszörögni” 1-1,5 óráig. Utána passzírozzuk át (nekem tekerős passzírozóm van). Ez egy sűrű alaplé, amit  hígíthatunk, halászlékockával és fűszerpaprikával tovább ízesíthetünk, utána főzzük bele a halszeleteket, és a halbelsőségeket. (A filézett halszeletekre és halbelsőségre a levesbe főzés előtt  kevés csípős piros aranyat nyomok, lefedem, és hűtőben “érlelem” a főzés előtt legalább 1-1,5 óráig) Érdemes a léből kisebb edénybe kiszedni, és külön megfőzni a belsőséget, ha a halban ikrát találtunk, mert nem mindenki szereti, ha kis “gömböcskékkel” van tele a levese.

2010. december 5. vasárnap

Fish and chips

Kategória: bundázott, burgonya — Címke:, — hzias @ 15:59

Sok évvel ezelőtt egy társas út keretében jártunk férjemmel először Angliában, akkor még nem sejtettük, hogy középső fiunk családjával  második hazájának fogja választani. Nem sokat tudtunk még az angol konyháról, ennek ellenére az angol reggeli és a fish and chips híre már eljutott hozzánk. Örültünk, amikor mindkettőt sikerült megkóstolni “eredetiben”.  Az elsőt a szállodában, ahol elszállásoltak bennünket, “halat krumplival” pedig szinte az utolsó pillanatban, hazafelé jövet, Canterbury-ben, ahol a Katedrálist néztük meg. Azóta  jártunk már néhányszor Angliában, mióta az édes kis unokánk megszületett.  A fiunk szívesen készített nekünk angol reggelit, és mindíg ettünk legalább egyszer fish and chips-et is, de azt nem Ő készítette, hanem halsütőből hozta (egyszer egy díjnyertes  halsütőből). Nagyon szeretjük. Persze a különlegesebb dolgokat nem próbáltuk még,  pl.  soha nem ettünk babot a reggelihez,  vagy “black pudding”-ot (olyan mint egy véres hurka), és fura az ottani kolbászok állaga is, ami engem leginkább a kenőmájasra emlékeztetett, de őszintén szólva nem volt valami bizalomgerjesztő, sajnos ízre sem  (a magyar kolbászok után nem rúghat labdába – sorry). Már régóta szeretném kipróbálni, hogy tudnék-e én is fish and chips-et készíteni. Úgy gondoltam sűrű sós palacsintatésztát kell készíteni, abba beleforgatni a besózott tőkehal szeleteket és forró olajban megsütni, nem nagy ördöngősség. De kifogott rajtam!!! Elkészítettem a sós sűrű palacsintatésztát, besóztam a halat, aztán a lecsepegtetett halszeleteket megmártottam a sűrű tésztában, és forró olajban megsütöttem, két lapáttal forgattam, hogy ne törjön el. Valószínűleg sokkal több olajban kellett volna sütni, mert szerintem a kevesebb olaj miatt szinte kibújt a “bundájából” a halam. Kicsit szélesebbre vágott hasábburgonyát sütöttem hozzá. Az egész családnak nagyon ízlett, pedig úgy gondoltam, nem fognak tetszeni  a  kókadt, “rongyos” halszeleteim, de mindenki megette, sőt ettek volna még…  (most mindenkinek két jókora szelet jutott)  Legközelebb több halat veszek, és valószínűleg sörtésztában fogom megmártani a szeleteket, úgy még ízesebb lesz.  Nem adom fel!!!

12.05.ebed 003

A Wikipédiában találtam képet az igazi angol fish and chipsről, érdekesség, hogy az angolok a sültkrumplit ecettel eszik…

300px-Fish_and_chips

2010. november 4. csütörtök

Tonhalas-szardíniás tagliatelle

Kategória: tészták — Címke:, — hzias @ 14:03

Az elmúlt két napom nem a kulináris élvezetekről szólt. Inkább a visszafogottság, a szomorúság jellemezte a napjaimat, nem volt kedvem főzni sem. De azért nem állhatott meg a világ, voltak főtt étel tartalékok a hűtőben, aztán mikor azok kifogytak, jött az egyszerű „üres” tésztaleves tyúkhúsleves kockával, meg a hajába krumpli – kinek margarinnal – sajttal, kinek pecsenyezsírral – csilivel. „Nem kell mindig kaviár”…     Néha az ilyen egyszerű ételek jobban esnek. Most is így volt. A leves az utolsó cseppig elfogyott, a krumpliból is csak néhány szem maradt. Ma viszont elkezdtem összekapargatni magamat a romjaimból, és nekiduráltam magam, hogy az itthon található alapanyagokból összeüssek valami ehetőt… Valami olyan után keresgéltem, aminek az elkészítése nem tart órákig. Kaptam ötleteket is, például tésztaleves, mint legutóbb, meg paprikás krumpli, de ezeket most nem találtam jónak. Tészta!! Az gyors, finom, ki is lehet bírni vele egy darabig. A zöldséges változatok gondolatát  viszont a család „hessegette el”. Hús nincs itthon. Van viszont olajos hal, olajbogyós paradicsomos tésztaszósz, paradicsomlé, hagyma, bazsalikom… Megvaaan!!! Legyen tonhalas – szardíniás – olajbogyós paradicsomos – bazsalikomos tészta. – És lett…

 Hozzávalók:

  • 1 fej hagyma
  • 1-2 evőkanál olaj
  • 1 doboz olajos tonhal
  • 1 doboz olajos szardínia (bőr és szálkák nélkül)
  • 1 üveg olajbogyós tésztaszósz
  • 0,5 liter 100 %-os paradicsomlé
  • 1/2 teáskanál szitált ételízesítő
  • 1 teáskanál fűszerpaprika (csípős)
  • 1-2 kávéskanál fokhagyma granulátum
  • 1/2 kávéskanál csilipor
  • 1 kávéskanál szárított oregánó
  • 7-8 levél friss bazsalikomlevél
  • kevés édesítőszer
  • 1 csomag (50 dkg) tagliatelle száraztészta
  • 1 liter forró víz
  • 1 teáskanál só
  • 1 kanál olaj

 

A hagymát apró kockákra vágjuk, és pici olajon megdinszteljük. Rárakjuk a két doboz halat olajával együtt (nemrégen találtam egy hipermarketben olyan olajos szardíniát, amelybe a haldarabokat bőr és csont nélkül dobozolták be, most ilyennel főztem a mártást)   jól elkeverjük, rárakjuk a fűszerpaprikát, és felöntjük az olajbogyós szósszal, majd a 100%-os paradicsomlével. Beletesszük a fokhagyma granulátumot, csiliport, ételízesítőt, oregánót, eltépkedett bazsalikom levelet, Rottyantunk rajta egyet, ha szükségét érezzük, belerakjuk az édesítőszert és forrón tálaljuk a közben megfőzött tagliatelle (talljatelle /vagy más) tésztával. (Zepterben 1 liter vízben, 1 teáskanál sóval, pici olajjal forrás után takarék lángon 7 percig főtt.)

halas teszta 2 (2)

2010. október 22. péntek

Olajoshalkrém

Kategória: kenyérre valók — Címke:, — hzias @ 18:08

Vacsorára valami gyors, aránylag olcsó és egészséges finomságot gondoltam ki:  olajoshalkrémes kenyeret narancsdarabokkal. Lehet hogy a párosítás kissé különösnek tűnik, de szerintem nagyon összeillő. A lehetőség akkor jutott eszembe, amikor a férjemnek akartam “bemutatni” a legújabb találmányomat, az olajoshalkrémet. Mi akkor lilahagyma karikákkal ettük, de a férjem nem szereti a lilahagymát, ezért kapott a kenyerére narancsszeletkéket,  azóta én is lecseréltem a hagymát narancsra, annyira bejött ez az ízhatás. Érdemes kipróbálni, mert jó hozzá az olcsóbb olajoshal, ami így “felturbózva” kiadósabb, az elkészítése pedig csak néhány percet vesz igénybe.

Hozzávalók:

  • 1 doboz olajos tonhal konzerv (nem kell steak, jó az apró darabos is, sőt az jobb)
  • 1 doboz olajos szardínia konzerv
  • 3 púpos evőkanál (Flora) margarin
  • 1/2 teáskanál szitált ételízesítő
  • 1/2 kávéskanál őrölt bors
  • 1/2 citrom leve
  • esetleg kevés só
  • 1 narancs

A halkonzerveket egy keverőpohárba öntjük olajával együtt. Hozzáadjuk a 3 púpos evőkanál margarint, az ételízesítőt, borsot, citromlevet és sót, majd botmixerrel teljesen síma krémmé turmixoljuk. (Még finomabb, ha a megmosott citrom sárga héját is belereszeljük.)  Kissé vastagabban megkenjük vele a kenyérszeleteket, és a megmosott, feldarabolt héjas naranccsal “megkoronázzuk”.  Nagyon finom!!

olajoshalkrem 002

2010. október 11. hétfő

Halászlé

Kategória: levesek — Címke: — hzias @ 18:59

A tegnap megtisztított pontyból készítettem ma vacsorát.  Amikor hazaért a munkából kis családom azt kérdezték, mi van ma? Karácsony? Vagy ünneplünk valamit? Nagyon finomra sikeredett a vacsi, egyetlen szépséghibája, hogy nem “diétás”. Azért nem estünk túlzásba, így talán nem olyan ártalmas.

A halászlé hozzávalói:

  • a ponty csontjai, feje, filézett húsa és teje
  • + kb. 50 dkg hófehér busafilé
  • 1 hatalmas fej hagyma
  • 2 zöldpaprika
  • 1 paradicsom
  • 1 közepes krumpli
  • 1 cseresznyepaprika
  • 2,4 liter hideg víz
  • piros arany
  • paradicsom sűrítmény
  • 4 db halászlé kocka
  • kevés őrölt kömény
  • 1 teáskanál ételízesítő
  • 1 teáskanál só
  • 2 teáskanál fűszerpaprika

Ma reggel azzal kezdtem az előkészületeket, hogy egy kisebb darab hófehér busafilét kivettem a mélyhűtőből, mert nagyon kevésnek találtam a rendelkezésre álló pontyot. (Ha a busa húsáról levágjuk a bőrt, és a bőr alatti barna részeket is eltávolítjuk, akkor finom fehér hús marad vissza. Egyetlen negatívuma  a sok szálkája, de mert ez nagy halból volt, a szálkái is nagyok,  ezért könnyen ki tudtam szedni. A húsa kissé masszívabb, mint a pontyé, de ízben nem rosszabb, mondhatom ezt nyugodtan, mert ha nem mondtam volna meg, nem vették volna észre, hogy busa is volt a lébe főzve.) Amikor a haldarab felengedett, a szálkákat kiszedtem belőle és kb. 3 x 3 cm-es darabokra vágtam. Ugyancsak kisebb kockákra vágtam a ponty halászlébe szánt részét. Ez pedig a ponty hasa felé eső rész, ami nincs úgy “beirdalva”. A szép, rózsaszerűen kinyíló felső részeket rántottam ki második fogásnak. Amikor a lébe szánt halhúst felkockáztam, tettem rá 1  teáskanál piros aranyat és egy  teáskanál paradicsom sűrítményt, hogy jól megízesítse. Elkevertem a tálban, és lefedve visszatettem a hűtőbe érlelődni. A tejet is összevágtam és besóztam kissé, azt is visszatettem a hűtőbe. Aztán a délután folyamán feltettem főni a halcsontokat és fejet 2,4 liter hideg vízben egy óriási fej (kb. 25 dkg) apróra vágott hagymával, zöldpaprikával, cseresznye paprikával, piros arannyal és paradicsom sűrítménnyel. Tettem hozzá még egy felvágott paradicsomot, 4 halászlékockát, egy megtisztított, kockára vágott krumplit, 1 teáskanál szitált ételízesítőt, 1 teáskanál sót, pici őrölt köményt.  Aztán ezt addig főztem (kb. 1 órán át), míg a halhús lefőtt a csontokról. Ekkor a nagyobb csontokat kiszedtem egy szűrőlapát segítségével, és a halhúst, a lével és benne lévő zöldségekkel együtt átpaszíroztam egy tekerős paszírozóval. Szép sűrű lé lett, amit visszatettem a tűzhelyre, újra felforraltam, feloldottam benne 2 teáskanál csípős fűszerpaprikát, majd amikor már jól forrt, beletettem a bepácolt haldarabokat és a besózott haltejet. Forrás után még főztem egy fél óráig, de nem kavargattam, hogy ne törjön össze. Ilyenkor lehet kóstolni, hogy elég sós-e, az enyém éppen jó lett. Erőspaprika karikákkal, friss, ropogós héjú kenyérrel tálaltam.

halvacsi 002

Rántott pontyfilé sültkrumplival, tartárral

Kategória: bundázott, burgonya — Címke:, — hzias @ 18:56

A halfilék kinyíló rózsa-szerű felső részét hagyományos rántott halnak készítettem el.  Arra vigyáztam, hogy a bevágások mind szépen elkülönüljenek. Először lisztbe, aztán tojásba, majd morzsába mártottam, és felforrósított olajban kisütöttem. Amíg sült, a krumplit is megsütöttem, citromszelettel, és tarárral kínáltam. A tartárhoz bolti majonézt használtam, amit fellazítottam kis tejföllel, citromlével, majd sóval, borssal és kevés mustárral ízesítettem. Sajnos fehérborom nem volt itthon, úgyhogy az most kimaradt belőle, de így is nagyon finom lett. Az egész vacsora “ünnepi vacsora” szintű volt, mindenkinek nagyon ízlett.

halvacsi 006

2010. október 10. vasárnap

Ponty tisztítás, filézés

Kategória: Uncategorized — Címke:, — hzias @ 15:26

A gyerekek nem hiába mentek el horgászni, apa az első zsákmányért  már el is “szaladt”, haza is  hozta, hogy ne este kelljen sokat pucolni és feldolgozni. Annyi szépséghibája van a dolognak (mivel egy fizetős horgásztavon horgásznak),  hogy nem elég kifogni a halacskát, ki is kell fizetni. No, nem baj, ez a hal legalább garantáltan friss, 2,1 kg-os tükörponty volt.

ponty bontas 001Elég szép darab, kívülről nem is látszott zsírosnak (és később belülről sem). Először a tisztítás: éles késsel farkától fölfelé, a feje felé  megkapargattam mindkét oldalát, hogy a nyálka lejöjjön a bőréről, és a pikkelyeket is le tudtam a kés hegyével szedni. Ez nem túl nehéz feladat tükrös pontynál (ha van lehetőség forró vízben megmártani a halat, akkor a nyálka könnyebben lejön róla, de vigyázni kell, mert ha sokáig van a forró vízben, a bőre megfő).  A másik fajta, ami csupa pikkely, az nehezebb ügy, de az sem nagyon. Utána jó forró vízben lemostam.  Egy nagyobb tálcán dolgoztam, hogy a piszok nagyjából egy helyen maradjon, és ne legyen minden halszagú. Ezután óvatosan levágtam a fejét, úgy, hogy körben jól bevágtam, és utána inkább csak “letörtem”, nehogy a keserű fogába belevágjak (az a gerincnél, a fej és a törzs találkozásánál van, valami zöldes “szutymó” van benne,  ami ha belevágunk, és ráfolyik a húsra, akkor állítólag  megkeseríti). Utána óvatosan fevágtam a hal hasát, kiszedtem a beleket és kikanyarintottam a végbélnyílást. Nem emlékszem biológiai tanulmányaimból, hogy azt úgy hívják-e, vagy valami másként, mindegy, nem hagytam benne. Azután a belek hát felöli részéről mindkét oldalon lefejtettem a legfinomabb halbelsőséget, a “tejet”. Én az ikrát nem szeretem, de a tej nagyon finom halászlében megfőzve. Aztán a hal fejét vettem kezelésbe, kivátam a keserű fogat: egy kést ”fölé” tettem olyan távolságra, hogy ne sérüljön meg, és klopfolóval ráütöttem  a késre.  Ezután a kopoltyúlemezeket is eltávolítottam, úgy, hogy semmi ne maradjon belőle a fejben. A szemeit is kiszedtem, mert nem szeretem ha bámul. A  mellúszókat tartó húsdarabot is leválasztottam a fej alsó részéről, és levágtam  róla az úszókat, de nem dobtam ki,  mert az úszókból és csontokból halalaplevet főzök holnap. Csak a hal nyálkás pikkelyei, a belek, kopoltyú lemezek, szemek, meg a keserű fog került a szemétbe, jól bezacskózva.   (Ha melegben tisztítok halat, a kidobásra kerülő részeket mindig lefagyasztom, és csak az utolsó pillanatban /kukás napon/ rakom a szemetesbe, mert különben borzasztó szagokat áraszt  rövid idő alatt.) Amikor a hal már szét volt szedve, minden hasznos darabot jól átmostam,  tiszta tálcára pakoltam, és az eddigi koszt elpucoltam.

ponty bontas 002

Ha eddig eljutottam, akkor jöhet a filézés. A halat úgy fordítottam, hogy a gerincoszlopa mellett a háti úszosorral párhuzamosan nagyon éles késsel bele tudjak vágni a hátába. A gerincet követve a késemmel, a hal egyik oldalát leválasztottam a csontokról. Aztán megfordítottam, és ugyanígy jártam el a másik oldalon is. A két fél halfilé aljáról a hasi úszókat és a hozzá tartozó zsíros részt is levágtam, a halalaplé hozzávalóihoz  raktam, ezt sem dobtam ki, jó, ha zsírozza kicsit a levest.

ponty bontas 003

Már csak a hal két fél “oldalának” kifilézése volt hátra. Ehhez egy vágódeszkára fektettem  a  halat, úgy, hogy a bőre legyen lefelé. Azután egy nagyon éles késsel 2-3 mm-enként  a bőrig bevagdostam  a hal húsát. Hallani és érezni  lehetett, ahogy a szálkák elroppantak!!

ponty bontas 005

7-8 bevágás után levágtam  egy szeletet. Persze lehet keskenyebb és szélesebb is egy-egy szelet,  ízlés  szerint, az a lényeg, hogy ki lehessen nyitni, mint egy könyvet.

ponty bontas 006

Amikor a filézés is megvolt, szépen elpakoltam mindent bezacskózva, a felhasználásig hűtőszekrényben tárolom, de előtte itt a teljes végtermék:

ponty bontas 008

Egy szép 2,1 kg-os tükörponty megtisztítva, feldarabolva, kifilézve. Sajnos estére  kiderült, hogy ez lett a mai nap egyetlen zsákmánya, nagyon fürgék voltak ma a halak, biztosan valami szabadulóművész tanfolyamon vettek részt. Nem baj, holnap egy kis halászlé és néhány szelet sülthal azért lesz belőle.

(A hal feldolgozásának ezt a módját a szegedi Roosevelt téri halászcsárdában tanultam meg, amikor középiskolás  koromban (1976-ban) ott dolgoztam nyári munkán. A nagynéném szakácsnő volt akkor, ő “protezsált” be kisegítőnek egy hónapra.  Azóta a családban én lettem a “ halfelelős”.)

2010. augusztus 14. szombat

Pizza

Kategória: pizza, sült tészták, zöldségek — Címke:, , , , — hzias @ 14:40

2010. augusztus 14. szombat                                       névnap: Marcell, Maximilián

A hűtőben volt még csütörtökről egy kis krumplipürém. Azon gondolkodtam, hogy a “ne dobjunk ki semmit” elv alapján mit lehetne belőle készíteni. Aztán eszembe jutott, hogy kelt tésztát, amit aztán felhasználhatunk lángosnak  vagy pizzának. A gondolatot tett követte, és mikor megkérdeztem a fiamat mi legyen inkább pizza vagy lángos, természetesen az elsőre szavazott. Hát az lett…

Pizzatészta

  • kb. 15 dkg maradék krumplipüré
  • 5 dl forró víz
  • 1 kg finom liszt
  • 2 csomag szárított élesztő
  • 5 kávéskanál kristálycukor
  • 1 púpos teáskanál só
  • esetleg még kis langyos víz, liszt a szóráshoz

Mint említettem, a krumplipürével kezdődött minden. Mivel hideg volt, ezért 5 dl forró vizet adtam hozzá, olyat ami a konyhai vízmelegítőből jön (kb 75 fokra van állítva a termosztát). Azután egy botmixerrel tejesen síma, sűrű masszává mixeltem az egészet. Olyan volt, mint egy sűrű mártás. A lisztet egy nagyobb tálba öntöttem, a közepébe mélyedést csináltam, ebbe öntöttem a langyos krumplimasszát. Beletettem a két tasak szárított élesztőt, rá az 5 kávéskanál cukrot, 1 teáskanál sót, és elkezdtem összedolgozni. Mivel a krumpliban volt tej és margarin, ezért plussz zsiradékot nem tettem bele. Egy kevés meleg víz még kellett, hogy összeálljon a tészta, és sem túl lágy, sem túl kemény állagú legyen. Amikor már jól összeállt, lisztezett deszkán kissé átgyúrtam, majd a tálat is beszórtam liszttel, a tésztát beletettem, tiszta konyharuhával letakartam, és a mikrohullámú sütőben 90 watton (kiolvasztó fokozat) kb. -6-7 percig forgattam, ettől szépen beindult a kelési folyamat. Utána kivettem a mikróból és hagytam még kelni egy jó fél órát. Úgy megdagadt, hogy púposan tele lett a tál. Amíg kelt, a rávalókat is összevágtam.

Feltétek:

  • 1 üveg Combino bolognai  szósz
  • 1 üveg Combino olivabogyós szósz
  • 3 fej hagyma,
  • 6 db lecsópaprika 5 sárga és 1 piros
  • 3 db csípős zöld paprika
  • 10 dkg krakkói sonka
  • 12,5 dkg (fél csomag) csíkozott bacon
  • 1 szál csabai lángolt kolbász
  • 1 doboz tonhal növényi olajban
  • 1 doboz (25 dkg) natúr garnélarák (fagyasztott)
  • kb 60 dkg trapista sajt
  • csilipor, pizza fűszerkeverék.

A feltétek előkészítése közben a sütőt  bekapcsoltam  190 fokra, melegedni. A hagymákat hosszában négyfelé vágtam és felszeleteltem, a paprikákat is felszeletetltem, a sonkát és a kolbászt (miután a “bőrét” lehúztam) ugyancsak. A tonhalról leöntöttem az olajat, a rákot szűrőben forró víz alá tartottam, ettől gyorsan felengedett, minden rákot 5-6 darabra vágtam keresztben. Közben a fiam nagylyukú reszelőn lereszelte a sajtot. Amikor a tészta  kellően megkelt és a feltét is készenállt, elkezdtem összerakni a pizzákat.  A tésztát lisztezett deszkára borítottam, kissé átgyúrtam, cipóvá formáltam és négyfelé osztottam.

1.) Magyaros pizza

A kinyújtott tésztát sütőlapra fektettem, megkentem  fél üveg bolognai  szósszal, megszórtam csiliporral, pizza fűszerkeverékkel, aztán a hagyma negyedét, a paprikák harmadát elosztottam rajta. Aztán jöhetett  a  bacon harmada, a  sonka  és a kolbász harmada. Legvégül a reszelt sajt negyede. Irány a forró sütő, addig sütöttem, míg ilyen lett

pizza 002

2.) Sonkás-baconös pizza

A következő sütőlapra is tészta, a bolognai szósz másik fele, csilipor, pizzafűszer került, utána  a hagyma ”második” negyede, a papika “második” harmada, az összes bacon és összes sonka, legvégül a sajt. Ez is mehetett a sütőbe (légkeveréses) és szép pirosra sült:

pizza 003

3.) Kolbászos pizza

A harmadik adag tészta mélyebb tepsibe került, ezt az olajbogyós szósz felével kentem meg. Ezt is megszórtam csilivel és pizzafűszerrel, mehetett  rá  egy adag hagyma (harmadik negyed),  az utolsó adag zöldpaprika  a maradék kolbász és a sajt harmadik negyede. Mire ez összeállt, akkor került ki a sütőből a magyaros pizza,  annak a helyére ment, és ez is szép aranybarnára sült:

pizza 006

4.) Tonhalas rákos pizza

Végül a kedvencem a “tengeri” pizza. A magyaros felszabadult sütőlapjára került a tészta, rá az olajbogyós szósz másik fele, csili, pizzafűszer, az utolsó adag hagyma, a tonhal szétmorzsolva,  és a rák  egyenletesen elosztva, végül a sajt utolsó adagja. Amikor a sonkás-baconos pizza megsült, ez annak a helyére ment, ez is gyönyörűre sült:

pizza 007

Mindegyik pizzát nyolc szeletre vágtam, és nem győztük enni. Mind nagyon finom lett.  A tészta vékony,  jól átsült, kellemesen csípős, a feltét gazdag a sok zöldséggel és különféle húsokkal. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

A honlap lelke a WordPress